H   A   N   N   A      M   E   N   T 



22. FEJEZET



(Szerző: Dreska Ildikó)



Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,

Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott. 
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni 
Sirályokat felette felhőkkel táncolni, 
láttam a békét az emberek szívében, 
Láttam az erdőket fürödni a fényben. 
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt, 
Láttam az embert, és láttam a zenét, 
Láttam a földet szeretetben élni, 
Láttam a csöndet a széllel zenélni. 
Láttam Istent amerre csak néztem, 
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem, 
S az Ő hangján szólt hozzám a szél, 
Mint anya, ki gyermekének mesél, 
Millió apró tükörben láthatod magadat, 
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy! 

(Hamvas Béla)


November - III. szemeszter vége - Téli 
szünet itthon - Vissza ismét Amerikába

A kémia professzor - labor asszisztensévé választották, Antarctic toothfish, Ismeri a világ összes zászlaját, Balhé(k) a suliban, Hálaadás Californiában, Téli szünet Magyarországon, Soha többé American Airlines

Harmadik szemeszter záró vizsgára készülve...



Kémia labor asszisztens

A 2016.-os tanév egy újabb megbízatással fog kezdődni. 
Most már nem csak tanít, hanem kiválasztották  kémia labor asszisztensi pozícióra is.


Antarctic toothfish


Ez az a "halacska", akiről amolyan záró, szemeszter végi előadást tartott tenger biológián.
Skypen, mi is élvezhettük a távelőadását, rövidített formában.



Kikapcsolódásképp


Van aki bulizik, van aki olvas, van aki alszik, van aki takarít, van aki kirándul és van aki csak úgy megtanulja a világ összes zászlóját és tesztet ír belőle... találat 197 zászlóból-197.



Kincs a college konyhájából...





Arab étteremben járt a barátaival...

Tökfilkó
Részlet a suli könyvárából...


Balhé(k) a suliban

http://www.oregonlive.com/portland/index.ssf/2015/11/portland_police_investigating_83.html

+
mire hazaért magyarba, egy üzenet várta azzal, hogy betörtek és vandálkodtak a sulijába/sulijában. Elloptak egy csomó laptopot, egyéb felszerelést és  gépkocsikat törtek fel. 

... azért úgy tűnik - még ha Oregon az egyik legbiztonságosabb, legnyugisabb állam -,  azért néha itt is zajlanak az események. 
( na...ilyenkor azért visszasírom Szingapúr biztonságát )


Hálaadás Californiában



 







Téli szünet Magyarországon


Karácsonyra ismét hazaérkezett, és végre újra együtt volt  a családunk.

Amikor a reptéren vártuk, pont arra gondoltam, hogy mennyit, de mennyit fejlődtem az évek során ... már nem kapok síró görcsöt ha megjön - ha elmegy, már nincs annyi aggódás és félelem bennem. Egyszerűen megtanultam megszokni ezt az élet utat, ezt a helyzetet, és elfogadni azt amiről még a mai napig nem tudom, hogy valóban ez a vonal és irány volt-e a jó. 
Mert akárhogy is nézzük, bármennyire is akarjuk leplezni: nagyon nagy ára van az óriási és megismételhetetlen lehetőségeknek... és az élet útjaink elágazásának.

De most már tudom, hogy nem birtokolhatom, nem nézhetem azt, hogy nekem mi jó.

Közel sem hiszem, hogy az életem során a mostani években voltam/vagyok  a legboldogabb, rengetegszer jutnak eszembe a lányaim, amikor kicsik voltak, és törnek elő a régi életünk emlékei... tudom, hogy semmi sem hozható vissza, pedig valójában minden hiányzik.
Nagyon. 

De amikor próbálnak lefelé ráncigálni a régi érzések, akkor igyekszem irányt váltani, megerőszakolni magam a jelennel, és felgereblyézem a nyavalygásomat. 

... az első - második hét - az eddigi találkozások gyakorlata szerint szintén - döcögősen indult, gondolkodás, szemlélet, másfajta világ látás bombái csapódtak a földbe, és keserűen majszoltam el a számban azt a gondolatot: - De hát mire is vártam? A lányom mindig is lázadó volt, 16 évig én, majd pedig a legérzékenyebb kortól a nagyvilág nevelte. 
Mennyi elképesztő sok impulzus érte, mennyi féle helyzet égett be a retinájába, és valószínűleg ez az elképesztő sokszínűség, irány le sem tud ülepedni a fejében, hanem ott kavarog és próbál igazságot tenni és végül kipöcköli azt abból a nagyon sokból, amivel a legjobban képes azonosulni.

... és persze az UWC-s diákokban benne van egy nagy adag: majd mi megmondjuk a tutit, meg hirtelen a két év alatt úgy érzik évtizedek bölcsességét halmozták fel, és az anyuk, meg apuk semmit sem értenek a nagyvilágból...

... na de szerencsére a helyzet mindig javuló tendenciába torkollik, és aztán kisimulnak a nézeteltérések ( vagy inkább fogalmazzunk úgy, a nagy hullámok megadják magukat ). 
... és aztán következik, a mire megszoksz, addigra újra megszöksz... állapota.


... és, hogy mivel telt el a téli szünet egy hónapja?

- Megtanult kötni (autodidakta módon)
- A főző és sütő tudományát felsőbb szintekre emelte 
- Puncs tortát készített nekem
- Megtanult az autóban hűtő folyadékot cserélni
- Dolgos, izmos  férfiakat meghazudtoló módon, és mennyiségben fát hasogatott
- Megnéztünk négy színházi előadást
- Megismerte a szeptemberben született unokaöcsikéjét
- Rajzolt, fotózott, elolvasta újra a Kőszívű ember fiait, filmezett
- Rengeteget társasjátékoztunk ( új kedvencünk lett a Blanko )
- A tesójával matekoztak, kémiáztak és fizikáztak
- A kutyáknak ezek a hetek jelentették azt hiszem a Menyországot
- Havat lapátolt ( mert, hogy ezen a télen azért volt hó is )
- Papával kerítést csinált

Testvérek

Találkozás a rég nem látott gazdival...

Hanna-sütötte amerikai mogyorós süti
Hagyományos-házi, kézzel nyújtott rétesei

Hanna-sütötte mézes kalács



Ezt a kerítést ketten csinálták, papával


Sálat köt nekem



Ajándékok Amerikából-Hannának


Ez kivételesen egy Intersparos Riska tej, limitált kiadásban...



Karácsonyi pillanatképek












Alkotás



Az első találkozás...egy új élettel



 




 

Tájban-táj



Magammal viszem a pillanatokat













Soha többé American Airlines


Az utazás előtti napon elképesztően feszült voltam. Csontig hatóan ideges. Azt éreztem, hogy valami baj lesz a következő napi Amerikába visszarepüléssel. 
Igazából már a repjegy megvásárlásának napján bizonytalanságot éreztem ezzel kapcsolatosan.
Hát bejött a megérzésem.

Ha nem megyek fel  indulás előtt néhány órával az American Airlines oldalára, - szintén megérzésből lecsekkolni a járattal kapcsolatos információkat-, akkor könnyen megtörténhetett volna, hogy lekési a lányom a járatot.
Az indulást másfél órával előrébb hozták, és erről minket az égvilágon senki sem tájékoztatott.
Jobb helyeken ez alap.

Első átszálló hely: London volt, ahol közölték vele, hogy a járat késni fog, ami azt jelenti,  máris lekéste a Chicagó- i csatlakozását.

Alapból másfél órája lett volna arra Chicagóban, hogy újra felszedi a bőröndjét, újra becsekkol, és mivel ez az első belépés Amerikába a repülőútja során, ezért itt történik a vámvizsgálat  + a dolgot bonyolította, hogy a reptér egy másik termináljába is át kellett volna mennie, ami térképről nézve nem kicsi távolság.

...Londonban még azt mondták, hogy új gépre teszik, aminél nem kell átutaznia másik terminálra.

... Chicagóba ért, kicsekkolt, becsekkolt, átesett a vámvizsgálaton ( a vártnál sokkal-sokkal rugalmasabban történtek az események. Míg Los Angelesben vagy Portlandban akár 2-3-4 órát is igénybe vesznek ezek a dolgok, itt nagyjából egy óra alatt minden megvolt ), és kitalálták, hogy de! mégis át kell mennie egy másik terminálba.
Ami csak itthonról volt rémisztő, mert egy gyors vasút pillanatok alatt átrepíti az utazót hármasból az ötösbe. 

Magyar honban hajnalodott, és már majdnem leájultam a székről annyira fáradt voltam (utazás előtti napon sem alszom soha, és az utazás napján sem, így már dupla naposként evett a fene a monitor előtt )....végül jött tőle az üzenet, hogy minden Ok, fél óra múlva indul a gépe Chicagóból- Portlandbe.

Írtam neki, hogy jó, akkor most a repülése idejére lefekszem, mert új nap, és nekem dolgozni kell mennem... Nagyjából egy órát sikerült fél álomba dédelgetni magam. Újabb üzenet landolt a gépemen: mégsem utazhat, a gépe meghibásodott.  Következik a negyedik variáció, és reméli ezzel már valamikor végre odaér a cél helyre.

Végül, jó pár óra késéssel, 26 órás utazás után megérkezett Portlandba. 
...Innen még kicsivel több, mint egy órás utazás várt rá az éjszaka kellős közepén, hogy beérjen a koleszba. 

Lelki szemeim előtt láttam, hogy hulla fáradtan ledobja a cuccait és kisóhajtja - velem együtt - ennek a napnak minden feszültségét.

Reggel nyolckor pedig már tárt karokkal várta a lineáris algebra tudománya,  a chemistry labor asszisztensi munkájához a munkavédelmi teszt kitöltése,  délután négy órányi kitchen asszisztensi munka, meg a sok-sok és még több egyéb intézni való. Így rögötn a IV. szemeszter első napján.

( Mi egyébként még viszonylag szerencsésen megúsztuk, ugyanis sorban törölték az American Airlines járatokat, és ahogy megtudtuk ez itt nem egyedi, hanem rendszer. 
Pedig : hó, szélvihar, tornádó, hurrikán, terrorveszély és egyéb finomságok még nyomokban sem fordultak elő. )

Az tény: az American Airlines-nek adományoztuk a legmegbízhatatlanabb légitársaság címet.

 ( Tegnap, kínomban megnéztem a facebookos oldalukat. Az utazók összesített értékelései alapján, 5 pontból,  1.14 pontot kaptak. + az üzenőfaluk tele van elmarasztaló kritikával.
Ahogy elnézem, ez viszont továbbra sem zavarja őket. )




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése